Azt bizonyára sokan tudják, hogy pulzusunk a szervezetünket érő hatások nyomán változhat. Kardióedzés során fontos tudnunk ezt a változást kezelni.
Sokan kizárólag a pulzusszám alakulása alapján következtetnek a terhelés mértékére, de ez tévedés. Szívritmusunk ugyan reagál a terhelésre, de például az anyagcserénk, vagy oxigénfelvételünk e szempontból fontosabb. Miért figyeljük mégis pulzusunkat edzés közben?
Használt Technogym és Life Fitness kondigépeinkkel erősítheti szervezetét
Ahhoz, hogy tudjuk, mikor, hogyan alakul pulzusszámunk, fontos ismernünk szívünk működését és reakcióját szervezetünk terhelésére. Nagyon sok, egymástól független tényező befolyásolja pulzusszámunkat, ezek együttes értékelése adhat helyes választ arra, hogy pulzusszámunk változásait megértsük.
Szívünk felel azért, hogy a vérárammal testünk minden sejtjébe eljusson az azok működéséhez szükséges oxigén. Ezt a szív összehúzódásaival és elernyedéseivel biztosítja, ha fülünket valaki mellkasára tapasztjuk, ezt a mozgás halljuk szívdobogásnak. A szív mozgását a vegetatív idegrendszer szabályozza, ennek két ága, a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer egyaránt hatással van rá. A test nyugalmi állapotában a paraszimpatikus, terhelés alatt a szimpatikus idegrendszer hatása a meghatározó.
A korszerű Technogym kardiógép figyeli pulzusunk alakulását.
Testünk terhelés alatt több tápanyagot igényel, ezért a szívritmus felgyorsul, hogy minél több tápanyagot és oxigént juttasson el a sejtekhez. Ez azt jelenti, hogy megnő perctérfogat. Ez az érték a pulzusszám és a pulzustérfogat szorzata. A pulzustérfogat az egy összehúzódás alatt a szervezetbe pumpált vér mennyisége. Ez nyugalmi állapotban 70-90 ml, ami átlagos pulzusszámmal számolva percenként 5 liter körüli mennyiséget jelent. Nagyobb terhelés esetén a vérigény többszörösére, 12-15 literre is nőhet.
Pulzusszámmal és pulzusméréssel is foglalkozó blogbejegyzéseink bővíthetik ismereteidet a témával kapcsolatban.
Ha valaki rendszeresen edz, a bal oldali szívkamra megnagyobbodik. Ez nem baj, nem kóros elváltozásról beszülünk. Annak, hogy a bal szívkamra tömege és falvastagsága is nő, az a hatása, hogy a szív több vért képes az erekbe pumpálni, tehát nő a pulzustérfogat. Ennek az az érdekes hatása van, hogy a rendszeresen edző ember pulzusa nyugalmi állapotban csökken, hiszen nincs szükség annyi összehúzódásra a szükséges vérmennyiség erekbe pumpálásához.
Terhelés alatt nő a pulzusszám
Értelemszerűen az edzett szervezet pulzusszáma terhelés alatt sem emelkedik oly mértékben, mint a kezdő tréningezőé.
Hogy mégis miért fontos a pulzusszám mérése edzés közben? Mert egy néhány hónapos edzésciklus alatt érzékelhető változások állnak be pulzusszámunkban. 120-130-as pulzusszám egészen mást jelent a kezdő edzést végzők esetében, mint ugyanannál az embernél két hónapos rendszeres kardióedzés után. Ha tehát edzésprogramunk első hetében ugyanannál a nehézségi fokozatnál magas a pulzusunk, később, néhány hét után azt tapasztaljuk, hogy ugyanazon erősségi fokozatnál alacsonyabb pulzust mérhetünk, illetve ugyanakkor pulzusszámnál már erősebb terhelést is elbír szervezetünk.
